- odacsap
- I
ts. 1. (odadob) бросать/бросить, брякать/брякнуть, biz. грохать/грохнуть;2. átv., pejor. (odavet) набрасывать/набросать; IItn. (odaüt) ударить; (erősen) nép. долбануть;ostorral \odacsap — ударить кнутом; öklével \odacsap — ударить кулаком; nép., biz. дать тулумбаса
nép.
, durva. \odacsap vkinek — съездить кому-л. v. кого-л. no чему-л.;
Magyar-orosz szótár. 2013.